Ma a természettudományos tárgyakat oktató pedagógusok száma nagyjából tízszerese a jelenlegi utánpótlásnak. Az oktatás megújítása érdekében majd' minden szakértő egyetértett abban, hogy a fejlődés kulcsa a pedagógusképzés, az ő képzésük, kiválasztásuk, pályára való felkészítésük, továbbképzésük, pályán való megtartásuk minden további fejlődés feltétele. Egy ország jövője szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír tehát a pedagógusképzés színvonala, valamint az, hogy a lehető legtehetségesebb fiataljaink válasszák hivatásuknak a pedagóguspályát. Örömteli tény, hogy a mostani felvételi adatok egyértelműen azt mutatják: a korábbi évekhez képest megnőtt a pedagógusképzésre jelentkezők száma. Pedagógusképzési területre összesen 1241-en jelentkeztek, azaz 7 százalékkal többen, mint tavaly. Közülük a legtöbben, körülbelül négyszázan az ELTE-re felvételiztek, de vidéki egyetemek közül is Debrecenben, Szegeden és Pécsett van még száz fő felett az első helyen jelentkezők száma.

A jelentkezők növekvő számában jelentős szerepet játszott az oktatási kormányzat két lépése is. Az egyik, hogy visszaállították a kétszakos osztatlan tanárképzést, a másik pedig a Klebelsberg-ösztöndíj bevezetése. A Klebelsberg képzési ösztöndíj deklarált célja az volt, hogy azokat az érettségiző fiatalokat, akik elkötelezettek a tanári hivatás iránt, jelentkezési döntésükben is ösztönözze a tanári tanulmányok, majd a pedagóguspálya és -életforma választására. A Klebelsberg-ösztöndíj további célja volt valamennyi új osztatlan tanár szak, de elsősorban az ember- és természetismeret műveltségi terület tanári szakjait választó tanárjelöltek számának növelése, hiszen ezen a területen van a leginkább szükség a friss, jól képzett tanárokra.

A most bevezetésre került ösztöndíj minimum havi 25 ezer forintos plusztámogatást jelent a felvételiző diák számára, ha azonban legalább az egyik tanári szakja természettudományi, ennél jelentősebb támogatást is kaphat, természettudományos szakpár esetén pedig a támogatás összege akár 75 ezer forint is lehet egy hónapban.

A Klebelsberg-ösztöndíjon felül a pedagógusképzésre jelentkező fiatal magyar állami ösztöndíjas helyre is beadhatta jelentkezését, vagyis képzésének költségét fedezi az állam.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy a pedagógusi hivatás erkölcsi és anyagi megbecsülése terén még sok a teendőnk. Nyilvánvaló az is, hogy a demográfiai helyzet vagy éppen az ország gazdasági teljesítőképessége nagyban befolyásolja az oktatási kormányzat mozgásterét. Az azonban biztos, hogy pártpolitikai hovatartozástól függetlenül tisztelet és köszönet az új nemzedék oktatásában és nevelésében áldozatos és lelkiismeretes munkát végző pedagógusainknak, és egyúttal azt is reméljük, hogy a pedagóguspályát választó fiatalok hivatásuk gyakorlásával hosszú távon is a nemzet javát szolgálhatják majd.

DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, tisztelt Képviselő Úr, hogy az Országgyűlés és a közvélemény figyelmét ráirányította az ország jövője szempontjából az egyik legfontosabb kérdésre, a pedagógusképzésre.

Most évtizedek óta első alkalommal volt arra példa, hogy a köznevelési törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egymással összhangban komoly figyelmet tudott fordítani arra, hogy valóban megújuljon a köznevelés és ennek legfontosabb kulcsszereplői, a pedagógusok képzése.

Engedjék meg, hogy röviden összefoglaljam azokat a lépéseket, amelyek mind a köznevelési, mind a felsőoktatási törvényben, illetve a tavaly megszületett, a pedagógusképzés megújítását szolgáló kormányrendeletben tükröződnek. Először is nevesítettük az egyetemeken azokat a felelős szervezeteket, amelyek a pedagógusképzést a kiválasztás első pillanatától kezdve a pálya közepéig képviselik és gondozzák. Ezek a tanárképző intézetek. Feladatuk a kiválasztással kezdődik, ahol lehetővé tettük, hogy alkalmassági vizsga révén dőljön el, hogy ki kerülhet be egyáltalán a pedagógusképzésbe. Visszaállítottuk az osztatlan képzést, amelynek megszüntetése súlyos helyzetet teremtett idézett elő a felsőoktatásban, és előrevetítette a köznevelésben a hiányszakmákat. Ismét visszaállítottuk a kétszakos tanárképzést, hiszen az iskolákban művelt tanárokra van szükség, akik ráadásként a két tárgy tanítása közben sokkal többet találkoznak a gyerekekkel. Megalkottuk az új képesítési és kimeneti követelményeket, amelyek összhangban vannak a Nemzeti alaptantervvel, és amelyekben ismét egyensúlyba került a tanárképzés tudományos tartalma és az úgynevezett pedagógikum, amely szintén torzult a korábbi rendszerben. Ezen kívül kettéválasztottuk az első három éves közös képzési szakasz után az általános iskolai és a középiskolai szaktanárképzést. Mindezt a köz- és a felsőoktatás jeles szereplőinek, a Magyar Rektori Konferenciának és a Tudományos Akadémiának a közreműködésével.

Az új pedagógus-életpályamodell a felsőoktatás mintájára négy szakaszra osztja a pedagóguspályát, az előmeneteli rendszert pedig minősítéshez és minőségi kritériumokhoz köti. Ehhez komoly fizetésemelési rendelkezéseket is kilátásba helyezett a pedagógus-életpálya. Mint azt mindannyian hallottuk, az új konvergencia program ennek a költségét már tartalmazza. Mindehhez olyan segítő, támogató és ellenőrző rendszert szerveztünk, amely biztosítja, hogy rövid időn belül a minőségi javulás látható, érzékelhető, mérhető eredményei megmutatkozzanak a köznevelésben. Ezekről az Európa Tanács oktatási miniszteri konferenciájának múlt hétvégi helsinki tanácskozásán nagy érdeklődés közepette be tudtam számolni a nemzetközi közönségnek.
Nos, ehhez hozzájárult a Klebelsberg-ösztöndíj. Ezért tehát minden esélyünk megvan arra, hogy azt reméljük, és ezt az idei jelentkezési adatok már kilátásba helyezik, hogy a legjobb, tehetséges fiatalok nagy számban fognak a pedagógusképzésre jelentkezni. Így talán nem illúzió azt a vágyat, azt a célt magunk elé tűzni, hogy a pedagógusképzésre a sokszoros túljelentkezők közül a legkiválóbbakat választhassák ki a felsőoktatási intézmények.