Gratulálok ahhoz a munkához, amely az anyag elkészítése mögött van, valamint ahhoz a konferenciához, ahol bemutatásra került. Nagy érdeklődéssel olvastam a dokumentumokat.

Ami a saját 26 éves szakmai tapasztalatomat illeti: ebből 14,5 év a vezetői gyakorlat, és a mostani ciklus a helyi oktatásirányításban.

Iskolavezetői munkám során sikerült megvalósítanom a tézisgyűjteményben megfogalmazottakat. Úgy gondolom, intézményfejlesztésünk teljes mértékben összhangban volt és van ma is a szakmai anyag alapelveivel és a közoktatási intézmény fejezetben megfogalmazott megállapításokkal.

Az értékközvetítés, értékmegőrzés, közösségfejlesztés, demokrácia, konstruktív életvezetés, azon belül a rend, a fegyelem, a szülői házzal való kapcsolat nevelési rendszerünk alapvetései, iskolánk fontos deklarált értékei voltak, illetve azok mind a mai napig.

(Az említett iskola: Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény)

A szakmai anyag kiemelt értékeket fogalmaz meg, és joggal hívja fel a figyelmet arra, hogy a teljes oktatási rendszer átgondolásra szorul.

Tökéletesen egyetértek az alapelvekben megfogalmazottakkal: ezek az erkölcs, a rend, a tudás, az igazságosság, a szabadság, a szektorsemlegesség, minden hátrányos megkülönböztetés elvetése, a „mindenkinek igényei, képességei és törekvései szerint” elv, és az ellenőrzött minőség teljes körű érvényesítése.

Ezekből az értékekből következik a jó értelemben vett teljesítmény orientáltság a nevelésben mind egyéni, mind pedig szervezeti szinten.

A szakmai autonómia és az ésszerű szabályozottság mellett fontos kérdés a korszerű ellenőrzés.

Kulcsfontosságúnak tartom az iskolák önfejlesztő, önellenőrző képességét is, ami csak nagyon tudatos, kiváló szakmaiságú intézményvezetéssel tud megvalósulni.

Központi kérdésnek tartom az intézményvezetést, hisz az értékek által meghatározott cél, folyamat és eredmény hármasát mindig szem előtt tartó, tudatos vezetők az eredményes iskola meghatározói.
Kiemelendő az alapelvek között, hogy az oktatási rendszert, mint a jövőbe történő befektetést, fontos értékteremtő ágazatként kezeli. Kívánom, hogy konkrét tényekkel tudjuk majd igazolni elsőbbségét.
Az iskolarendszer bármely fokán kiváló eredményeket elérni és azokat meg is tartani csak a hagyományok és a folytonos megújulás egyensúlyával lehet. Az értékek, a hagyományok átörökítése és a folyamatos fejlesztés egymást egyáltalán nem kizáró, sőt erősítő lehetőségek, s ily módon valóban fontos helyük van az alapelvek között.
A fenntartás mint állami kötelesség, felelősség és jog egységben kezelése esélyt teremthet arra, hogy a fenntartó jó gazda-szerepét, feladatát és elvárásait tisztázzuk. Jelenleg Szolnokon ezen dolgozunk.

Amennyiben a rendszer középpontjában valóban az ember áll az őt megillető jogokkal és kötelességekkel, akkor lehetőség nyílik arra is, hogy a humán fejlesztések, ellátórendszerek koherensen erősítsék egymást, és ezzel a helyi társadalom fejlesztését is szolgálják.

A szakképzésnél - de nem csak ott - kiemelendő a munka becsületének helyreállítása, mint alapelv.

A jövő oktatásirányításának legfontosabb feladatai közé tartozik a pedagógusképzés, valamint a pedagógus szerepének, megbecsülésének, létfeltételeinek javítása, de természetesen a kiemelkedő teljesítmény elvárása és értékelése is.

Az eredményes irányítás egyik alapelvének tartom mind helyi, mind országos szinten a folyamatos konzultációt az értékközvetítés és a társadalmi elvárások kölcsönös megismertetése okán.

A tézisekben világosak a célok, a prioritások és a vállalások. Kívánom, hogy mindig álljon rendelkezésre a célok megvalósításához szükséges erőforrás.

Kiemelendő megállapítások:

„ A nevelést–oktatást nem közgazdasági értelemben vett szolgáltatásként kezeljük, hanem mint a társadalom megbízásából és felhatalmazásával, szakmai felkészültségük és emberi kvalitásaik alapján a köz bizalmát és tekintélyét élvező, szolgálatot teljesítő szakemberek által végzett és irányított közfeladatot.”

Ezzel egyetértve mégis a következő megállapítást teszem:
A bevezetőben olvashatunk arról, hogy nem kívánunk a jövőben a szolgáltatás, a közgazdasági minőségirányítási tevékenységek és mechanizmusok alkalmazásával élni. Hiszem viszont, hogy a polgári kormány által bevezetett Comenius programok továbbvitele jól segíthette volna mind az iskolák belső fejlődését, mind külső értékelését.

Megítélésem szerint nem helyes, ha egy iskola elsődleges feladatának a szülő, a gyerek, a fenntartó igényeinek és elvárásainak kielégítését tekinti, hiszen így a legfontosabbat: szakmai vezető szerepét veszíti el, és minden résztvevő számára kaotikus, bizonytalan helyzetet teremt. Mégis, a polgári kormány által útjára indított rendszerszintű fejlesztés számomra, mint iskolavezető számára azt mondta, hogy az iskolahasználóknak vannak elvárásaik, van véleményük, s ezeket érdemes megismerni és mérlegelni, s alkalomadtán felhasználni őket a fejlesztésben.

Biztos vagyok benne, hogy a stratégiához készülő operatív tervezésnél a vezetési módszerek a helyükre kerülnek.

Az oktatási rendszer területei:

1. Az iskolarendszer szereplői:

Öröm olvasni, hogy a pedagógus értelmiségi létét megfelelő eszközök segítik majd, és háta mögött tudhatja az olyan megalázó helyzeteket, mint pl. a mostani pedagógus továbbképzés.

Szolnokon elkészítettük a közoktatási intézményvezetők humán stratégiáját, amely a vezető kiválasztásától a teljesítmény menedzselésen keresztül a vezetői életpályáig ad válaszokat a fejlesztési lehetőségekre.

2. Iskolaszerkezet:

Nagyon jó, hogy az anyag világosan megfogalmazza a lehetséges iskolaszerkezeteket, az iskolák közötti átjárást és a gimnáziumba lépés feltételeit.

Osztatlan elismerésre számíthat a gimnáziumi felvételik és az általános iskolai eredmények együttes kezelése.

Az alapfokú művészetoktatás a jövőépítésnek, a teljes ember nevelésének nagy értéke.

Tapasztalom, hogy ma egyre nagyobb az átfedés a különböző határterületek között. Pl. nevelés, oktatás – egészségügy, szociális szféra; nevelés - oktatás – művészet, közművelődés stb. Az operatív szint remélhetőleg mindezeket bővebben kifejti majd.

3. Tartalmi szabályozás:

Alapvetően egyetértek, egyetlen kérdőjel merült csak fel bennem az alábbi mondat kapcsán:
„ A gazdasági válság éveiben átmenetileg csökkenteni kell a nemzetközi méréseken való részvételünket”. A célok között szerepel a világ élvonalába emelkedés, mégpedig éppen mérések alapján – a két állítás nem feltétlenül ellentmondás, de az operatív programban ezt pontosan ki kell fejteni.

4. A közoktatási rendszer intézményeinek működése:

Egyetértek. Kiemelendő a nevelés középpontba helyezése. A közoktatási intézményrendszer működésének a szakmai anyag alapján elképzelt megvalósulása a mostaninál eredményesebb, nyugodtabb, emberközpontúbb jövőképet mutat.

Fontosnak tartom a döntés-előkészítés során a széles körű szakmai konzultációt, hisz a célokkal való azonosulás mértéke a végrehajtás eredményességét is meg fogja határozni.

5. A közoktatási rendszer irányítása:
Egyetértek az elképzeléssel.

6. Finanszírozás:
Kívánom, hogy meg tudjuk valósítani.

7. Az összmagyarság szolgálata és a nemzetközi kapcsolatok:
Szívből örülök a magyarságtudat őrzésének, erősítésének, és országhatárokon túli kiterjesztésének.

Az "Iskola – Erkölcs - Tudás" szakmai anyag alapja lehet a köznevelési, szakképzési, felsőoktatási és felnőttképzési rendszer újjáépítésének.
A koncepció stratégiai tervvé alakítása során bizonyára olvashatók lesznek olyan elképzelések is, amelyeket a tézisgyűjtemény nem fejt ki, hisz nem volt a feladata.

Kívánom, hogy a változás nyújtson cselekvési teret a koncepcióban megfogalmazott értékek megvalósítóinak, ettől is remélve Magyarország újbóli felemelkedését.

Szolnok, 2010. április 5.
Dr. Kállai Mária
Szolnok Megyei Jogú Város alpolgármestere